Székesfehérvár és a Balaton közt fekszik az ország legszebb romantikus kastélyát rejtő település. Magyarország egyik legősibb arisztokrata családja, a Nádasdyak itt építettek maguknak otthont a XIX. század második felében. A Tudor stílusú kastély építésében a tervező Linzbauer István mellett olyan kiváló mesterek vettek részt, mint Hauszmann Alajos, Jungfer Gyula és Thék Endre. Ennek eredményeként a korszak kiemelkedő belsőépítészeti remekművei születtek meg a Könyvtár és az Ősök Csarnoka formájában.

1851-ben Nádasdy Lipót gróf Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére a hatóságok Nádasdladányra változtatták. 1873-ban Nádasdy Ferenc elhatározta, hogy új, nagyszabású kastélyt építtet a 18. századi Schmidegg-kastély helyén, s itt egyesíti a családi kincseket, a képtárat és a könyvtárat.
Az épületet az angol késő-romantika által kedvelt Tudor-stílusban Linzbauer István tervezte. A kastélyt a kor legfejlettebb technikájával szerelték fel. A szobákat “beszélő csövekkel”, később telefonvonalakkal kötötték össze, gázlámpákkal világították és légfűtéssel melegítették. A konyhát a kastélytól különálló épületbe telepítették, amelyet föld alatti alagút kötött össze a főépülettel. Nádasdladány ékessége az arborétum volt, melybe száznál is több növényfajtát telepítettek. Víztorony biztosította a kastély vízellátását, ez táplálta a mesterséges tavat is.

Az új főszárny földszintjén helyezkedett el az Ősök Csarnoka, az ünnepi ebédlő s a nagy szalon. A földszinten rendezték be a biliárdszobát is. A belső tereket több száz kínai váza és 426 kép díszítette, a vendégszárny folyosóját pedig szarvasagancsok övezték. A díszes könyvtárban volt a család könyvgyűjteménye.

A Nádasdy család tagjai évszázadokon keresztül jeles szereplői voltak Magyarország történelmének. A Nádasdyak már a XIV. század elején Károly Róbert mellett harcoltak Csák Máté ellen. Nádasdy Ferenc kiváló hadvezér volt a török elleni időkben, a kortársak “Fekete Bég”-nek nevezték. 1625-ben Nádasdy Pál szerezte meg a családnak a grófi rangot. Nádasdy Lipót (1802-1873) és neje Forray Júlia (1812-1873), a reformkori Magyarországon, mint a jótékony intézmények, az irodalom és a művészetek pártolói szerepeltek. Nádasdy Lipót rendkívül nagy vagyon ura volt. A család bécsi ágának 1801. évi kihalása révén Lipót apja örökölte annak dunántúli birtokait. Ehhez jöttek még Forray Júlia nagy kiterjedésű birtokai a Dunántúlon és Délvidéken. Nádasdy Lipót törekedett birtokainak továbbgyarapítására és összpontosítására. A központot Fejér megyében hozta létre.

A kastély körül már korábban is létező, de részleteiben ismeretlen park helyén nagyszerű tájképi kertet, angolparkot alakítottak ki a XIX. század utolsó harmadában. A munkálatokat 1875-1894 közt Kálmán János, 1894-től 1911-ig Berger János főkertészek vezették.
A déli “török” és az észak-nyugati főbejárati kaputól a kastély főhomlokzata előtt kialakított körforgalomhoz juthatunk ki, melynek közepén a ma is látható szökőkút működött. Ennek medencéjét díszes szőnyegágy keretezte. A keleti oldalon a télikertből a nyírt bukszus-sövény által szegélyezett teraszra léphettek a kastély lakói. A pompás kilátóhelyül is szolgáló terasz előtt virágokkal kiültetett arabeszk díszes szőnyegágy feküdt. A “fehérvári” kapun érkezők a kastélytól keletre elterülő mesterséges tavon csodálhatták meg az épület keleti homlokzatának és hangulatos előterének tükröződő sziluettjét.
A kastélypark talán leglátványosabb része a tó és környéke volt. A tó melletti dombon áll ma is a bástyaszerű víztorony, amely valószínűleg a park ellátását szolgáló vízrendszer része volt. A tavon romantikus sziget állt, a mellette lévő vízesés látványosságként szolgált, és biztosította a tó oxigénellátását.
A park tekervényes útjai és ragyogó tisztásai mellett tiszafák, különböző fenyők, nyárak, bükkök és hársak csoportjai pompáztak. A park dísze volt még a pálmaház, valamint egy parasztház, mely a gróf gyermekeinek szolgált játszóházul. A park északnyugati sarkába építették a templomot, és a főbejárati kapu mellé a portát is.
A parkban álló műteremben munkálkodott “csendes magányban a nagy világ zajától elvonultan” Valentiny János festőművész.

Az idilli környezetet így mutatta be egy XIX. század végi útleírás: “Üde lombok tekintenek be ablakán, fülemüle dal, virág illat, csevegő fecskék veszik körül a művészetnek szánt e kis telepét.” A sportos életmódot folytató grófok előbb teniszpályát, majd úszómedencét is építtettek a parkban.
Télen a befagyott tó jegén mód nyílt korcsolyázni, a víztorony dombjának lejtőin pedig szánkózhattak a család tagjai és vendégeik.
Az épített díszeitől mára jobbára megfosztott parkot északról a zöldségeskert, délről a lovarda, az istállók és a kocsiszín határolták. A kastély és a park ezekkel, és a kastéllyal föld alatti folyosóval összekötött, de attól a felszínen sűrű fenyősorokkal elválasztott melléképületekkel, a kulcsársággal alkotott elválaszthatatlan egységet.
 

A környék 

Nádasdladány

A Székesfehérvár felől érkező turista már az útról megcsodálhatja Nádasdladány historizáló-neogótikus katolikus plébániatemplomának tornyát és karakteres tetőzetét. Az 1883-85-ben Petz Samu tervei alapján épült egyhajós, vörös nyerstégla burkolatú épületet gróf Nádasdy Ferenc állíttatta a kastélypark É-NY-i sarkába. A Szent Ilona templom falubeliek által használt főbejárata és lépcsőzetes oromzatú főhomlokza a település felé néz. A gróf és családja ezzel szemben a parkból megközelíthető “grófi ajtón” keresztül léphetett az épületbe, ahol a Valentiny János által festett oltárképen a védőszent Zichy Ilonának, az építtető fiatalon elhunyt feleségének vonásait viseli. Lábainál Nádasdy Ferenc három gyermekével imádkozik, a háttérben pedig a kastély is feltűnik.

A Sárvíz-malomcsatorna partján emelkedik a XIX. századi vízimalom, aminek kapacitása képessé tette arra, hogy a Nádasdy-uradalomban termesztett gabona őrlése mellett bérbe is dolgozzon. E hagyományos funkció mellett azonban a kastély, és a község egyéb épületeit ellátó áramfejlesztő is ezen épületben kapott helyet.

Lepsény

A Nádasdladánytól mintegy 20 km-re D-NY-ra, a 7-es út mentén fekvő Lepsény az előbbihez hasonlóan 1945-ig a Nádasdyak birtoka volt. 1717-től hitbizomány, egy időben a birtokközpontnak is otthont adott. Az 1770 körül épített Nádasdy-kúria és a mellette található park ma magánkézben van és újjáépítés alatt áll, így csak a kerítésen kívülről vehető szemügyre. Remélhetőleg minél előbb visszakapja eredeti szépségét, melyet 1848-ban Jellasics is megcsodált, midőn a kúriát szálláshelyéül választotta.
A kúria tulajdonosai egykor a római katolikus templom kegyurai is voltak, amit az 1728-ban épült szentély felhasználásával gótizáló stílusban építtetett át gróf Nádasdy Tamás 1912-ben.
A településen érdemes még megtekinteni a Fő utcán álló református templomot, a hozzá közel található egykori Purgly-kúriát és a Vasút utcai gabonatárházat.
Berhida

Két római katolikus temploma ékesíti a Nádasdladánytól NY-ra, gépkocsival kevesebb mint negyed óra járásra lévő Berhidát. Az eredetileg a XIII. században épített, majd a XIV. században gótikussá átalakított, egykor kőfallal körülvett kis templom hangulata magával ragadó. A község másik katolikus temploma jóval később, 1778-ban, barokk stílusban épült. A fenséges épület belsőjét Cimbal freskói díszítik.
Várpalota

Nádasdladányból Ősin, vagy Berhidán és Pétfürdőn át közelíthető meg az utóbbiakhoz hasonlóan már szintén Veszprém-megyei Várpalota, melynek központja több látnivalóval szolgál.
Elsőként a XIV-től a XVIII. századig több átalakítást megért, a török elleni háborúkban kulcsfontossággal bíró Thury-várat ajánljuk megtekintésre, mely ma a Magyar Vegyészeti Múzeumnak ad otthont. A várhoz hasonlóan a mellette álló barokk templom szintén meghatározója a városképnek. E mellett pedig érdemes felsétálni a dombtetőn álló Zichy-kastélyhoz. A barokk épületet Ybl Miklós építette át romantikus stílusban. A városban érdemes még szemügyre venni a barokk evangélikus templomot, a volt zsinagóga klasszicista épületét, és a temető Zichy-kápolnáját.
Székesfehérvár

Fejér megye székhelye, Székesfehérvár nyújtja a legtöbb látnivalót a környéken kirándulóknak. Ha Szabadbattyán felől közelítjük meg a várost, érdemes egy pillantást vetni a község középkori eredetű , a Sárvíz-csatorna partján álló Kula tornyára, mely ma múzeumként Fejér megye török emlékeit mutatja be.
Fehérvár részletes bemutatására nem vállalkozhatunk, mégis ajánljuk a belváros hangulatos tereit, csodás palotáit és barokk templomait, a kellemes parkokat és kávézókat, valamint a múzeumok értékes gyűjteményeinek megtekintését. Érdemes ellátogatni az Öreghegyen álló Bory-várhoz is, amit a neves szobrász Bory Jenő feleségének épített.
Úti tippek a természet szerelmeseinek

A Nádasdladányba látogató természetjárók a Mezőföld északi dombságain, vagy a közeli Bakonyban barangolhatnak. A természetbarát közönség másik úti célja a Sárkeszi és a Csór közt elterülő Sárréti Tájvédelmi Körzet lehet, ahol a térség jellemző növény- és állatvilágának szépségét csodálhatja meg.

www.mag.hu

www.helyszinonline.hu