Ismét újabb rovattal bővítjük a HOL Magazin kínálatát. A bor, a borászat és a borgasztronómia  világából származó hírekkel, információkkal, tudnivalókkal, valamint a téma neves szakembereivel ismertetjük meg Olvasóinkat. Tartsanak ezúttal is velünk! Első cikkeinkben alapfogalmakkal ismertetjük meg Önöket, kezdjük a magyar borvidékekkel.

MAGYARORSZÁG BORVIDÉKEI

1. Ászár-Neszmélyi borvidék
2. Badacsonyi borvidék
3. Balatonboglári (Dél-Balatoni) borvidék
4. Balaton-felvidéki borvidék
5. Balatonfüred-Csopaki borvidék
6. Balaton melléke (Zalai) borvidék
7. Bükkaljai borvidék
8. Csongrádi borvidék
9. Egri borvidék
10. Etyek-Budai borvidék
11. Hajós-Bajai borvidék
12. Kunsági borvidék
13 Mátraaljai borvidék
14. Pécsi (Mecsekaljai) borvidék.
15 Móri borvidék
16. Pannonhalmi borvidék
17. Somlói borvidék
18. Soproni borvidék
19. Szekszárdi borvidék
20. Tokaj-hegyaljai borvidék
21. Tolnai borvidék
22. Villány-Siklósi borvidék

1. ÁSZÁR-NESZMÉLYI BORVIDÉK

A borvidék az Északkelet-Dunántúlon, a Gerecse és Vértes nyugati lejtőin, a Dunától délre terül el. Fontosabb bortermelő települései: Ászár, Bársonyos,Császár, Dunaa1más, Neszmély, Dunaszentmiklós, Tata. A vidék mérsékelten nedves-hűvös éghajlata, a magyarországi átlaghoz képest valamivel kevésbé napsütéses jellege kedvez az illatokban és aromákban gazdag, „karcsú” borok előállításának.

A termőterület alapkőzete kréta és eocén márga, valamint agyag. Efölött alakult ki az a lösztalaj és barna erdőtalaj, amelyen közvetlenül zajlik a szőlőtermelés.
A borvidéken szinte kizárólag fehérbor terem. Jellemző szőlő fajtái az olaszrizling (ritkábban a rajnai rizling), a rizlingszilváni és a leányka.

Az Ászár-Neszmélyi borvidék borait általában reduktív körülmények között állítják elő, így nyerve intenzív gyümölcsillatot és a finom savak egész palettáját, melyek annyira jellemzők erre a régióra.

2. BADACSONYI BORVIDÉK

Magyarország egyik legnagyobb hírű, méltán nagy jelentőségű borvidékén a borok magas minősége káprázatos tájképi szépségekkel párosul. A borvidék jellegét azok a lepusztult bazalt kúpok - egykori vulkánok - határozzák meg, amelynek legszebb példái a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, Gulács, Szigliget.

A Tapolcai medencét és a hozzá kapcsolódó Káli medencét fiatal, harmadidőszaki beszakadás hozta létre és a felső miocén korú Pannon-beltó homokos-agyagos üledékei töltik ki. A szárazulattá vált tómeder felületére a pliocénben intenzív vulkáni működés termékeiként bazaltos láva- és tufakőzetek települtek, a Somló hegynél (16.) tárgyaltakhoz hasonlóan. Míg egyes helyeken (Hajagos, Fekete hegy) a bazalt összefüggő takarót alkot, addig a Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc esetében ún. denudációs tanúhegyeket formál, amelyekben a kemény, ellenálló bazalt az alatta települő laza pannon-pontusi üledékeket is megóvta a lepusztulástól.

A hegylábakon bazaltmálladékkal kevert vályogos talajokat, a meredek, gyakran teraszosan művelt hegyelőtéri lejtőkön vályogos bazalt lejtőtörmeléket találunk, amely az itteni borok savakban gazdag, testes, ízgazdag jellegét adják. A bortermelésre kiváló, bazalttörmelékkel kevert hegylábi lejtőtalajok mellett vályogos, sőt kivételesen mészköves talajok is megjelennek.

A nagy borokat termő tapolcai bazalt hegyeket negyedidőszaki tőzeggel feltöltött medencerészek veszik körül, amelyek szőlőművelésre kevéssé alkalmasak. A borvidék ’szubmediterrán’ mikroklímáját a kedvező lejtőszögű, északi széltől védett déli hegyoldalak földrajzi helyzete mellett a Balaton tükréről visszaverődő, extra mennyiségű napbesugárzás is indokolja.

Borok: A Badacsonyi Borvidék egyértelműen fehérbor-termő terület. Jellegzetes szőlő fajtái az olaszrizling, a rizlingszilváni a csak erre a tájegységre jellemző kéknyelű, valamint a szürkebarát, ottonel muskotály és tramini. Az utóbbi három fajtából készült bor gyarkan félszáraz-félédes iskolázásban kerül asztalunkra.

A badacsonyi borok jellegzetesen testesek, magas extrakt-, alkohol- és titrálható savtartalmúak. Jó évjáratokban aszút, sőt jégbort is szüretelnek. A turisztikai kincsesháznak számító Badacsonyi Borvidék a borturizmus egyik legjobban felkapott területévé vált. Barokk, klasszicista vagy népi jellegű műemlék pincéi méltó hátteret adnak a nemes borok kóstolásának.

3. BALATONBOGLÁRI (DÉL-BALATONI) BORVIDÉK

Somogy-megye északi lankáin terül el a Dél-balatoni Borvidék. Kitűnő földrajzi helyzete és klímája predesztinálja bortermelésre. A Balaton déli partján Zamárditól Földváron, Lellén keresztül Balatonboglárig, dél felé Andocs és Tab vonaláig terjed a borvidék. A táj lankás dombjai, kisebb erdői csábítanak a kerékpáros bejárásra. Maga a Balaton part Magyarország egyik elsőrendű üdülőterülete.

Talaj: A borvidék nagy kiterjedése ellenére földtani szempontból meglehetősen egyveretű. A szőlőtermő dombok fő tömegét a miocén pontusi korszakban, az ún. Pannón-beltóban leülepedett agyagos-homokos üledékek adják. A kihalt Congeria (,‚kecskeköröm”) kagylóhéjait néha éppen a szőlőhegy oldalában találjuk meg! Később, a negyedidőszakban pleisztocén szélfútta lösz fedte be a tavi üledékeket. Á löszön kialakult homokos lejtőlösz- és vályogtalaj a termőtalaja p1. a híres kőröshegyi bornak. A dombokat folyó vízi kaviccsal kitöltött völgyek szabdalják, északon, a Balaton felől homokturzások, tőzeglápok határolják. A dél-balatoni szőlőhegyek déli lejtői általában lankásak, míg az északi oldal gyakran meredek leszakadásokat, löszfalakat mutat (például a Fonyódi-hegy).

Borok: A vidék borai között a fehér borok dominálnak: olaszrizling, ottonel muskotály, szürkebarát, ritkábban chardonnay, sauvignon blanc, királyleányka, tramini, rajnai rizling. Magyarországi unikumként semillon szőlőt is találunk ebben a régióban. A vörös borszőlő fajták valamivel ritkábbak: merlot, cabernet sauvignon, kékfankos. Balatonbogláron rozét is állítanak elő. Kellemes változatosságot jelentenek a terület lágyabb boraival szemben a balatonboglári Kápolnadomb és a fonyódi Várhegy testesebb, markánsabb savakkal jellemezhető borai. Ennek a különbségnek a fő okát valószínűleg a vidék földtani felépítésében kereshetjük, mivel mindkét hegyet egy-egy apró bazaltvulkán építi fel, a korábbiakban említettektől eltérő kémiai összetételű talajt hozva létre. A borvidéken az utóbbi évtizedben csaknem teljesen átálltak a reduktív borok termelésére. Gyümölcsillatú, illatokban, aromákban gazdag, könnyű fehérboraikat lágy savak jellemzik (bár ez alól kivételek is vannak!). A vidék vörösborait savtúltengéses fogyasztó is nyugodtan megihatja.

Az utóbbi időszakban előtérbe került számos kistermelő mellett az elsősorban tömegtermelésre berendezkedett Balatonboglári Borgazdasági Rt. is egyre több figyelemre méltó bort vonultat fel.