Rendezvény hírmondó – HOL Blog
Rendezvényhelyszínekről másképpen


Magyarország borvidékei 2.

2009. november 24. Kategória: Bor, Gasztronómia, Összes

Csopaki szőlőhegy. Balatoni borvidékek. HOL Magazin

Folytatva a múlt héten megkezdett bemutatásokat, ezúttal három balatoni borvidéket ajánlunk olvasóink figyelmébe.  Rizling-, chardonnay-, muskotálybarátok: kövessenek minket!

4. BALATON-FELVIDÉKI BORVIDÉK

A Balaton-felvidéki borvidéken a szőlőtermelés 2000 évnél régebbi hagyománya él tovább: a kelták, rómaiak, szlávok után már a magyar bortermelés is mintegy 1000 évre tekinthet vissza. Borainak magas minőségét a vidék rendkívül kedvező domborzati viszonyai garantálják, párosulva a meleg, - a badacsonyihoz hasonló - szinte szubmediterrán mikroklímával. A borvidék, amely lényegében körülveszi a Badacsonyit, 3 körzetre oszlik: Káli-, Lesencei-, Cserszegi körzet.

Talajok: A Balaton-felvidék szőlő hegyei a fiatal negyedidőszaki homokturzásos-tőzegmocsaras parti övezetből lankásan emelkednek ki. A borvidék a Balatontól északra pontosan addig tart, ameddig a térszín emelkedik: ahol a délre lejtő domborzat átmegy a viszonylag sík Veszprémi platóba, megszűnik a minőségi bortermelés. Ennek oka az, hogy míg a déli lejtők védettek az északi hideg légtömegekkel szemben, addig a Veszprémi platót közvetlenül elérhetik a Magas-Bakonyból lecsapó szelek.

A Balaton-felvidéki borvidék nyugatabbra eső szőlőhegyeit túlnyomóan meszes triász kőzetek építik fel: dolomit, mészkő, márga (Balatongyörök, Balatonederics, Becehegy stb.). A borvidék Káli-medencei részén a vulkáni talajok, fiatal pliocén bazalt törmelék a jellemző, amely barna erdőtalajokkal keveredik.

Borok: A Balaton-felvidék tipikusan fehérbortermelő vidék: olaszrizling, rajnai rizling, rizlingszilváni, szürkebarát, zöldveltelini a régió jellegzetes, tradicionális szőlő fajtái, de az utóbbi évtizedekben olyan világfajták is terjednek, mint a chardonnay és a sauvignon blanc. A legmarkánsabb vonásokkal a Káli medence komoly savtartalmú, jelentős minerális, tüzes borai rendelkeznek. Általában e vidék borai hosszú életűek, fahordós érlelésre alkalmasak.

A festői Balaton-felvidéki szőlőhegyeken barangolva egyre több helyen találkozhatunk a borturizmussal: kistermelők gyakran igen jó minőségű borokat kínálnak kóstolásra. Ne idegenkedjünk a tóparti üdülőkörzettől egy kissé messzebb barangolni! A távolsággal együtt rohamosan javuló borminőség meghálálja a fáradságot.

5. BALATONFÜRED-CSOPAKI BORVIDÉK

A Balaton északi partján, Zánkától Balatonalmádiig húzódik a borvidék. Fontosabb községei között említendő a névadó Balatonfüred és Csopak mellett Lovas, Felsőőrs, Szentantalfa és Balatonszőlős.

Talajok: A terület földtani felépítése igen komplex képet mutat. Legidősebb képződménye a szilur korú átalakult (metamorf) fillit-pala. A közberétegződött idős vulkáni kőzeteken jó minőségű bor terem Lovas és Alsóörs határában is. A palára a felső perm korú, jellegzetesen vörös, szárazföldi eredetű Balaton-felvidéki homokkő települ, amely kovasavban és vasoxidban gazdag, vörös talajokat produkál (Lovas, Csopak, Balatonfüred). E fölött az alsó és középső triász változatos karbonát kőzeteit találjuk, amelyeknek mészben gazdag málladéka a vályogos talajt fehérre színezi. A csopaki és balaton-felvidéki borok jellegzetes, markáns savtartalma ennek a meszes talajnak a hatását tükrözi. Tájképileg vonzó látvány a vörös és fehér talaj színkombinációja.

Borok: A terület jellegzetes fehérbor-szőlői az olaszrizling, a rajnai rizling, a rizlingszilváni, a tramini, az ottonel muskotály és az utóbbi évtizedekben a sauvignon blanc és a chardonnay. Vörösbort csak kivételesen termelnek (p1. a Tihanyi- félszigeten cabernet franc, zweigelt, kékfrankos, merlot, pinot noir stb.).

A területen két - mondhatni önálló - borstílus különböztethető meg. A balatonfüredi tájegység (idetartoznak a balatonszőlősi borok is) borai testesebbek, tüzesebbek, magasabb extrakt tartalommal bírnak. A másik tájegységben a csopaki rizlingek jellegzetesen elegánsak, finom savaik összetettek, de soha nem durvák. Itt a borok tartózkodóbbak, és ha azonos alkohol- és savtartalmat is tételezünk fel, karcsúbbak, könnyedebbek. Ez természetesen nem a sovány löszös-homokos talajok borának könnyedsége, hanem a lendületes savak adta élénk savérzet eredménye. Nem véletlen, hogy a Csopak Berekháti dűlő olaszrizlingjeivel csak a Szent György hegyiek tudnak vetélkedni.

A bor mellett a vidék vonzerejét növeli a lenyűgöző tájképi környezet, a védett Tihanyi-félsziget megannyi természeti szépsége, a hangulatos népi építészet. A magával ragadó balatoni tájba harmonikusan illeszkednek a 150-200 éves borházak, présházak, közöttük az aszófői műemlék pincesor.

6. BALATONMELLÉKE BORVIDÉK

Korábban zalai borvidék a Zalai dombság területén elszórtan terül el. A mintegy 6000 hektárból jelenleg csak kb. a negyede van betelepítve. A Balaton melléki körzete Csáford, Sármellék, Szentgyörgyvár, Zalakaros térségében fekszik, a Muravidéki körzete Letenye, Csörnyeföld térségében a Mura mint határfolyó mentén. Löszös vályogtalajok és barna erdőtalajok a legjellemzőbbek. Országosan itt a legmagasabb a csapadék. Egyértelműen fehérbor termő vidék: rizlingek, rizlingszilváni, veltelini, chardonnay, szürkebarát a legjellemzőbb fajták. A borok - visszafogott terhelés mellett- nagytestűek, illat- és zamatgazdagok.

Mondja el véleményét!